Megnézem

Szent Kard emlékmű

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Református emlékszoba és tájház Sólyban

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Árvalányhaj Sóly határában

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kinizsi könnye forrás Nagyvázsonyban

Nagyvázsony, Nagyvázsony

Értékőr: Nagyvázsony
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

A sólyi papírmalom

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kolbászos pogácsa

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kántás Károly életútja

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Szent Kard Fesztivál

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

"Pörkölt torta"

Nemesvámos, Nemesvámos

Értékőr: Bárdos Zoltán
Forrás: Nemesvámosi Ifjúsági Klub

Megnézem

Szemere László (mikológus, ornitológus)

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Helyi lakosok, Internet

Megnézem

Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Dalkör tagjai

Érték megnevezése

Bótrágyi Református Templom


Település neve

Bótrágy (Kárpátalja)


Adatfelvétel időpontja

2015.09.24.


Kategória

Bótrágy, Kárpátalja


Értékőr neve

Tar Zoltán,Tar Emese


Adatfelvétel forrása

Radvánszky Ferenc református lelkipásztor


Érték jellemzőinek rövid leírása

Bótrágyi Református Templom története

Érték bemutatása

Bótrágy egy Árpád - kori település amelyet, minden más kárpát-medencei településsel együtt, az önfenntartás elve rendezett. A község a hozzá tartozó területekkel, a Lónyai család birtoka volt. Az 1760-as években a lónyai gróf Németországból hozatott tanítót, és az indította el az egyházi oktatást. Ekkor a mai Bótrágyot, a korabeli nevén Mocsárfalvát, kb. 60 család alkotta. Akkoriban faszerkezetű, pacsitos temploma volt a településnek, amely kb. 1910-ben leégett. A jelenlegi templom 1912-ben épült Tóth József lelkész vezetésével. Bótrágy árpádkori keletkezését többek között az is bizonyítja, hogy a templom köré és a templom épületében is temetkeztek. Megfigyelhető a templom padlózatának közepén egy bemélyedés (meghajlott a padló), ami nagy valószínűséggel a templom alatti kripta (de legalább is temetőhely) jelenlétére utal. A templom neogótikus stílusban épült, a XX. század elején. Jellegzetesen magába foglalja az építés korának, humanisztikus és a racionalisztikus emberközpontú gondolkodását (kicsit Bótrágyiasan). A gótikára jellemző magas terek uralják a templombelső kinézetét, de azok már nem az eredeti klasszikus értelemben az Isten nagyságát és az ember kicsinységét akarták kifejezni, hanem Isten helyett az ember nagysága került a középpontba. Pl. jellemző a kor humanizmusára és racionalizmusára a meglepően magas szószék is; valamint külön érdekes a lelkész által használatos szószékbe vezető lépcső, amely teljes takarásban lévén, láthatatlan a gyülekezeti tagok előtt és eltakarja a lépcsőn haladó lelkészt is. A szószék magasságának és a lépcső rejtettségének az értelme: a lelkész (mint ember és minta) félisteni személyének kiábrázolása. Egy félistennek szégyenletes a közemberhez hasonló olyan megnyilvánulása, mint a lépcsőn való felmenet, és ezért el kell takarni a lépéseket, hogy csak a fenti teátrális felbukkanás és a magasból lefelé „kinyilatkoztatás”, legyen érzékelhető. Tehát az a gótika, amely arra hivatott, hogy kiábrázolja az Isten nagyságát és az ember kicsinységét, 20.sz. fordulójának neogótikájában, és a Bórtágyi templomban is, éppen ellenkezőleg, az ember nagyságát ábrázolja ki. Szimbólumokban mondanivalóval rendelkezett a templom színezéke is, amely a fehér (falak), a barna (asztalosmunka) és az arany (díszítések) színek társítását jelentette. Ezeknek a színeknek a kombinációja jellegzetesen református, ahol a fehér a szentség és tisztaság színe, a barna a föld és a munka színe, az arany pedig a menny és a dicsőség színe. Tehát e három szín kombinációja azt akarja kiábrázolni, hogy az aki az életét a tisztaság és szentség közegében éli, itt lent a földi munkában és küzdésben, valamit átélhet a menny dicsőségéből itt a templomban. Ha belépünk a templomba, az előtérből ajtó nyílik a cintermbe, amely tulajdonképpen kis fogadószoba, valamint itt tartják a klenódiumokat (az úrvacsorai és keresztelési edényeket). Balra van a feljárat a karzatba és a toronyba. Az előtérből lépünk be a templom belsejébe, majd a terem végén található a másik karzat feljárója (ugyanis a templomnak, a korosztályok és a nemek szegregálásának céljából két karzata van). A torony melletti karzatban található az orgona, amely egy pneumatikus orgona Angsztel József, pécsi orgonaépítő mester műhelyében készült a XX.sz. elején. A Bótrágyi Református Templom jellegzetességéhez tartozik még az ülésrend („padrend”). A jelenlegi templomot 1912-ben építette fel a gyülekezet áldozatos munkával. Több akkori gyülekezeti tag a tengeren túlra vándorolt munkát keresni, s innen küldte a pénzt a templom építésére. Ennek a munkának a nyomát őrzi a gyülekezet egyházfenntartói járulékrendszere és templomi ülésrendje. Ugyanis azok a családok, melyek leginkább munkájukkal és adományukkal kivették a részüket templomépítésből, a templom első padjait mondhatják családi helyüknek, s az egyházfenntartói járulék is a családok ülésrendje szerint elölről hátrafelé csökken. Valamint az lehet igazi bótrágyi lakos, kinek van helye, „padja” a templomban. Ezért aki beköltözik a faluba, annak venni kell egy padrészt, ahol épp üresedés van. Különleges a Bótrágyi templomban az úgynevezett papcsalád pad, amely a szószék két oldalán található. A szószéktől balra, a mózesszék folytatásaként, a nők oldala felé eső pad, a papné és a lelkészcsalád leánygyermekei számára van fenntartva. A szószék jobb oldalán lévő padban pedig a lelkészcsalád fiúgyermekeinek kell ülniük az Igehirdetés alatt. Ez is a racionalizmus és a humanizmus hagyatéka, melynek értelmében a “mintacsalád” a gyülekezet látványosságának, középre van helyezve. A templomtoronyban két harang található, melyeket Egry Ferencz kisgejőci harangöntő készített a bótrágyi hívek közadakozásából. A Bótrágyi emberek mindig gondot viseltek a templomunkra. Nagyobb tatarozást végeztek rajta 1979-ben és 1995-ben. Ennek a két felújításnak emlékét őrzi az előtérben található két márványtábla. Az elmúlt pár évben nagyobb felújítást végeztek a templomon. Felújították a tetőszerkezetet, a templomsisakot, a padokat és egyéb asztalosmunkákat, kívülről és belülről átfestették a falakat. De a munkálatoknak itt nincs vége, ugyanis egy templomot folyamatosan kell restaurálni, ahhoz hogy szép állapotban legyen a jelen korban és így adjuk tovább az utódainknak.

Képek