Megnézem

Szent Kard emlékmű

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Református emlékszoba és tájház Sólyban

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Árvalányhaj Sóly határában

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kinizsi könnye forrás Nagyvázsonyban

Nagyvázsony, Nagyvázsony

Értékőr: Nagyvázsony
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

A sólyi papírmalom

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kolbászos pogácsa

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kántás Károly életútja

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Szent Kard Fesztivál

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

"Pörkölt torta"

Nemesvámos, Nemesvámos

Értékőr: Bárdos Zoltán
Forrás: Nemesvámosi Ifjúsági Klub

Megnézem

Szemere László (mikológus, ornitológus)

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Helyi lakosok, Internet

Megnézem

Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Dalkör tagjai

Érték megnevezése

Fekete-kastély


Település neve

Csabrendek


Adatfelvétel időpontja

2015.04.25.


Kategória

Csabrendek


Értékőr neve

Stefanics Patrícia


Adatfelvétel forrása

http://vendegvaro.utazom.com/fekete-kastely-csabrendek http://mek.oszk.hu/05700/05768/html/02.htm


Érték bemutatása

A késő barokk kastély 1790 körül épült, majd 1816-ban klasszicista stílusban átalakították. A kastély tulajdonosa, Fekete János, a magyar kultúra és történelem egyik érdekes, jeles alakja volt. 1741-ben született Csabrendeken, apja országbíróságig vitte, ő maga katona, tábornok és költő volt. Jelenleg magántulajdonban van. A Fekete-kastélynak néphagyományban őrzött legendája szerint, Fekete gróf Jelasich horvát bánnal adósságba keveredett. Kölcsönt vett fel, amelyért zálogba adta csabrendeki birtokát. A záloglevél pontosan megjelölte mikor, melyik napon kell visszafizetnie az adósságot. Fekete János gróf a meghatározott napon elküldte tiszttartóját a zálogpénzzel, csakhogy a kölcsönt adó uraság fondorlatosan elébe küldte egy emberét azzal a céllal, hogy letérítse fontos útjáról. Becsalta egy út menti fogadóba, ott megvendégelte, s valószínű, hogy le is részegítette. Eszmélése után a tiszttartó felkapott lovára, hogy küldetését teljesítse, vágtatott Csabrendek felé, de amire megérkezett, beesteledett. Régen túljárt már a megadott határidőn, így a pénzt nem vették át tőle. Fekete grófot nagyon bántotta, hogy elvesztette birtokát, s az a szóbeszéd járta, hogy még halála után is visszajárt. Fekete lován ülve, szellemlovasként vágtatott végig a kastély bástyáin és ijesztgette az új tulajdonost és annak háznépét. Az öreg kastély, átalakított formában, még ma is fönnáll. Akkor a házat zsindelyes tető födte, a szobákban szerény butorzat állott, fa- és szalmaszékeken ült a ház gazdag népe s dísztelen, régi pohárszék kinálta a vendéget. A ház körül angol park terűlt el, melyben a fák sűrűségét itt-ott szakította meg a kusza út s vízgazdag forrás üdítő italát kinálta. Itt töltötte János nagyapja, anyja és apja gondos körében gyermek- és növendékkorát. Már csak tárolóként használják, nem laknak benne.

Képek