Megnézem

Szent Kard emlékmű

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Református emlékszoba és tájház Sólyban

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Árvalányhaj Sóly határában

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kinizsi könnye forrás Nagyvázsonyban

Nagyvázsony, Nagyvázsony

Értékőr: Nagyvázsony
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

A sólyi papírmalom

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kolbászos pogácsa

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kántás Károly életútja

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Szent Kard Fesztivál

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

"Pörkölt torta"

Nemesvámos, Nemesvámos

Értékőr: Bárdos Zoltán
Forrás: Nemesvámosi Ifjúsági Klub

Megnézem

Szemere László (mikológus, ornitológus)

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Helyi lakosok, Internet

Megnézem

Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Dalkör tagjai

Érték megnevezése

A zsidóság hatása Csap településre


Település neve

Csap


Adatfelvétel időpontja

2015.10.08.


Kategória

Csap, Kárpátalja


Értékőr neve

Szabó Annamária


Adatfelvétel forrása

Tóth György,Csap


Érték jellemzőinek rövid leírása

A zsidók betelepülése rengeteg hasznot hozott a város számára. Több gyár,építmény miattuk jött létre. Sokban segítették az itteni lakosokat,nagyobb lehetőségek kínálkoztak. A város többi lakosa később lerombolta a temetőjüket,és a sírköveket elhordták.

Érték bemutatása

1872-ben Csapon három irányba megindult a vasúti forgalom: Debrecen, Kassa, Galícia, tehát Csap egy vasúti csomóponttá vált, ami ide vonzotta a zsidóságot. Ekkor indult be a zsidók tömeges betelepedése a városba. Ez a letelepülés nagyon sok hasznot hozott a csapi embereknek és a városnak. Több zsidó üzletember nyitott gyárakat a településen: Shönberg- petróleum gyár Heizler Mór és Herskov – téglagyár Az építményből mindössze egy kémény maradt,a többi részét elhordták,majd valószínűleg építkezéshez használták fel. A kémény körüli területen téglapor borítja a földet. Stotter Leo- villanytelep tulajdonos Még ma is használatban áll. Perlsteine Jakab- Malomtulajdonos Mára ABC vált belőle. Sándor Zoltán és Hoffman Dezső-egészségügy Brück Max-fogorvos Bernát Sándor-kornak megfelelő patika működtetése Gerő István-jogi tanácsadó-1834 Gerő Mór-állatorvos A 2. világháború kezdetére kb. 100 zsidó család volt. 1944 márciusában Magyarországot lerohanták a németek, és ezeket a zsidókat elhurcolták a haláltáborokba. 1946 májusában, ahogy lezárták a határt a Tisza parton (Szovjet- Magyar határ), augusztusban végrehajtottak egy népszámlálást, aminek az eredménye a következő: 3200 magyar, 200cigány, 45 szlovák, 60 orosz, 4 zsidó, amikor volt 1944-ig 400, vagyis a háború után az életben maradt zsidók közül nem jött vissza szinte senki, a határnak erre az oldalára. Sztálin 1953-ban halála előtt adott egy parancsot, miszerint több vonat zsidót telepítsenek Szibériába és Kazahsztánba, de nem kevesebb, mint 50 % érje el a célállomást, tehát 50 %-nak el kellett pusztulni. 1957-ben a zsidó templom bombatámadást kapott és teljesen elpusztult. 1950-től két év leforgása alatt tették tönkre a zsidó temetőt. Három család építette zsidó sírkövekből a háza alapját. Mára a temető helyére garázsokat építettek.

Képek

régi konténerek régi2 3 4 5