Megnézem

Szent Kard emlékmű

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Református emlékszoba és tájház Sólyban

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Árvalányhaj Sóly határában

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kinizsi könnye forrás Nagyvázsonyban

Nagyvázsony, Nagyvázsony

Értékőr: Nagyvázsony
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

A sólyi papírmalom

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kolbászos pogácsa

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kántás Károly életútja

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Szent Kard Fesztivál

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

"Pörkölt torta"

Nemesvámos, Nemesvámos

Értékőr: Bárdos Zoltán
Forrás: Nemesvámosi Ifjúsági Klub

Megnézem

Szemere László (mikológus, ornitológus)

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Helyi lakosok, Internet

Megnézem

Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Dalkör tagjai

Érték megnevezése

Csonkatorony


Település neve

Gyepükaján


Adatfelvétel időpontja

2014.11.05.


Kategória

Gyepükaján


Értékőr neve

Gyepükaján


Adatfelvétel forrása

http://guideathand.com/hu/sight/gyepukajan-csonkatorony


Érték jellemzőinek rövid leírása

A középkori Keszi két faluból állt: a Meleg-víz (Marcal-patak) nyugati oldalán fekvő, nemesi Kiskesziből és a keleti oldalon levő Nagykesziből, amely a Csabi család jobbágyfaluja volt. Nevének 15. századi „Szentkirály” jelzőjéből következtetve, Szent István király tiszteletére emelték, alaprajza és formája szerint a 13. században a jobbágyok lakta, később Nagykeszinek nevezett falurészben. A Szentkirálykeszi elnevezés 1421-ből és 1450-ből maradt fenn, ez utóbbi alkalommal említették a falu kő templomát, amelynek kőből épített tornya volt, s melyről az 1800-as évek derekán, mint épségben levőről írnak.

Érték bemutatása

1548-ban a településsel együtt a török a templomot is felgyújtotta, s ezt követően csak puszta helyként említik, később határát Gyepü faluhoz csatolják. Az 1251-ben említett Márton pap és az 1421-ben szereplő Pál, Kiskeszi plébánosa volt, amelynek Szent Péter egyházáról 1346-ból maradt adat. Az 1500-as évek elején dikalajstromban a település 4 jobbágyát jegyzik fel és Koháry Gergely birtokolja. A török idők alatt teljesen kipusztul, többé nem népesítik be. 1627-től a „puszta” folyamatosan az Esterházy családé és ennek devecseri uradalmához tartozik. A puszta erdőkből és legelőkből áll, Káptalanfa és Gyepűkaján lakói használják. 1778-ban van szántója is, amelyben búzát termelnek. Nagykeszi falu a régi térképek egy részén is ábrázolva van. Mészkő törtkőfalú, téglalap alakú hajóból, feltehetően egyenes záródású szentélyből és nyugati homlokzat északi felére tolt toronyból álló tömegének különösen nyugati része maradt épen. A nyugati homlokzat déli felén nyitott bejárat helye beomlott, de kőszárának helye az északi káva alján jól kivehető. A mintegy 4 m magasságig álló hajófalon enyhén kiugró lábazati sáv fut. A legnyugatibb ablak erősen rézsűs nyugati kávája mintegy fél méter magasságig megmaradt, a faltető hullámvonala három ablakra utal. A szentély déli és északi fala is egyenesen indul, a keleti rész csak vonulatában érzékelhető. A torony északi fala kissé a hajó északi falának síkja elé ugrik. A háromemeletes torony mintegy 11-12 m magasságig áll. Nyugati falán alul kiomlás, feljebb egy kiomlott résablak északi kávája fogható, egy további szinttel feljebb ép résablak enyhén rézsű kávákkal. Ugyanezen a szinten délről is nyílik egy hasonló. A következő szinten mind a négy oldalon valamivel szélesebb, belülről fülkés ablakok aljai azonosíthatók. A torony délnyugati sarkánál alul kiomlás látható. A torony és a hajó falain helyenként kavicsos, simított vakolat foltjai. A torony legalsó szintje gerendafödémes volt, az északi és déli falon négy-négy négyzetes gerendalyuk jelzi a szintjét. A következő (karzat) szint kelet-nyugati tengelyű dongájának indításai megvannak. A következő szint két résablaka felül deszka-áthidalású. A torony bejárata keletről, a karzatról nyitott, mindkét oldalon megvan a káva felső része, az északi fölött a szegmentíves kávaátboltozás egy része is. A karzatszint felett a második emeleti szinten egy szélesebb, félköríves záródású nyílás – az egykori síkmennyezetű hajó fedélszékébe nyílhatott. A hajó nyugati részén, a déli és az északi falon, három-három gerendalyuk a nyugati karzat járószintjét adja ki, a feljárat az északi fal mentén falépcsőn át nyílhatott. Az északnyugati hajósarokban meszelt vakolatfoltok láthatók. A templomon kívül az ovális körítőfal vonulata jól kivehető.

Képek