Megnézem

Szent Kard emlékmű

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Református emlékszoba és tájház Sólyban

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Árvalányhaj Sóly határában

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kinizsi könnye forrás Nagyvázsonyban

Nagyvázsony, Nagyvázsony

Értékőr: Nagyvázsony
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

A sólyi papírmalom

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kolbászos pogácsa

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kántás Károly életútja

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Szent Kard Fesztivál

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

"Pörkölt torta"

Nemesvámos, Nemesvámos

Értékőr: Bárdos Zoltán
Forrás: Nemesvámosi Ifjúsági Klub

Megnézem

Szemere László (mikológus, ornitológus)

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Helyi lakosok, Internet

Megnézem

Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Dalkör tagjai

Érték megnevezése

Pincék rejtelmei


Település neve

Mezőkaszony


Adatfelvétel időpontja

2015.09.22.


Kategória

Mezőkaszony, Kárpátalja


Értékőr neve

Danka Laura


Adatfelvétel forrása

Petneházy István, Bak Kálmán, Szaniszló Marianna


Érték jellemzőinek rövid leírása

Mezőkaszony nagy szőlőtermesztő és borászati múlttal rendelkezik. Annak idején innen szállították nagy mennyiségben a magyar királyoknak és főuraknak asztalára kerülő pezsgők alapanyagát-a Mezőkaszonyi bort. Idős emberek elbeszélése szerint a kaszonyi hegyen 39 pince volt, ezek közül ma már sokat nem is találunk.

Érték bemutatása

Mezőkaszony nagy szőlőtermesztő és borászati múlttal rendelkezik. A község határában 400 hektáron elterülő hegy mélyében pincék rejlenek. Annak idején innen szállították nagy mennyiségben a magyar királyoknak és főuraknak asztalára kerülő pezsgők alapanyagát-a Mezőkaszonyi bort. A szőlőtermesztést és borászatot a tatárjárást követően IV. Béla király által ide telepített hospesek honosították meg. A hegy alatt kitűnő pincék sokaságát építették ki. Voltak 70-100 méteres hosszúságú pincék melyek egész évben egyenletesen tartották a bor tárolásához szükséges optimális hűvös levegőt. A falu 90% szőlőműveléssel és borkereskedéssel foglalkozott. Már a gyerekek is ismerték a szőlőfajtákat, mindent, ami a borászattal kapcsolatos. Akadt olyan ember is, aki a pincében élt és ott főzött magának, illetve aki nagy eső esetén a hegyről lemosódott földet puttonyában hordta vissza fel a hegy tetejére. Rengeteg szőlőfajta volt itt honos. A filoxéravész utáni időszakban arra gondoltak jobban járnak, ha az itteni lankákon pezsgőalapanyagot termelnek. Így a hegy nagy részét Fehér és Vörös Bakatorral, Szerémi Zölddel, Rajnai Rizlinggel telepítettekbe. Ezekből készült a Törley pezsgők alapanyaga. Klein Menyhért földbirtokos 1920-as években behozta Romániából a Királyleánykát, ami a klímaváltozás kezdetéig jól érezte itt magát. Az első világháború előtt és után innen szállították a csemegeszőlőt Közép-Kelet-Európába számos pontjaira Lembergbe, Krakkóba, Varsóba, Prágába, Kijevbe, Moszkvába, Leningrádba. A kaszonyi bort nemcsak a helyiek, hanem mások is kedvelték.”És az, hogy nem lehetett rossz minőségű a kaszonyi bor, abból a tényből is kikövetkeztethető, hogy Zsigmond király 1398-ban Tokajt és Tarcalt adta cserébe Kaszony Helységért Debrői István királyi kincses tárnoknak.”- olvashatjuk Lehoczky Tivadar történész és régész Bereg vármegye monográphiája című munkájában. Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek is voltak itt birtokai, ahol szőlőt és bort termelt. A hegy mélyén lévő pincéket leginkább a zsidóknak köszönhetjük. Számos pince elé présházat építettek . A présházak 6-10 méter hosszúk. Gróf Hutkai Ödön 1890 körül építetett, pincét előtte présházzal mely kőbolt íves, amelynek két elágazódása van. Az egyik szárnya 25 méter hosszú a másikat pedig befalazták. Mai tulajdonosa Szaniszló Ferenc. A pince bejárata 25 évvel ezelőtt kezdett omladozni, de ezt leszámítva a pince állapota majdnem tökéletes. Ajtay József 1902 körül építetett pincét, melyet később egyenes ágú leszármazottja Bak Sarolta örökölt és mind a mai napig használja férjével, Bak Kálmánnal. A pince előtti présházat 7 évvel ezelőtt újították fel, figyelve a pince régi állapotára. Petneházy István Mezőkaszony legidősebb, de ma is tevékeny borásza más országokban is ismert finom borairól. Számos díjat nyert a borfesztiválokon, számára a 2002-ben kapott Debreceni Agrár Egyetem különdíja a legértékesebb. A pincék gondozása, rendben tartása nem volt könnyű. A helyiségek hetenkénti nagytakarítását nem volt szabad elhanyagolni. Nem csak a tisztaság volt fontos, hanem a kén elégetés is, hogy csíramentesítsék a helyiségeket. Fontos volt a jó szellőzés. Az egészséges levegő nemcsak a gazdáknak, hanem a bor fejlődésének és érésének szempontjából is fontos. Ha dohos, állott vagy fertőzött levegő jut a borba, a bor is beteg, hibás lesz. Régi időkben csak bort tároltak a pincékben, még átmenetileg sem tartottak a pincében nehéz szagú anyagokat. Az őseinktől ránk maradt örökség lassan feledésbe merülne. Nem csak a szellemi, a tárgyi értékek is pusztulnak, omladoznak. Sem pénz, sem energia és főleg szándék nincs fenntartásukra. A jelenlegi politikai és anyagi helyzet sem segíti elő az értékek megőrzését, fenntartását. Voltak kezdeményezések a kaszonyi hegyen szőlőültetvények újratelepítésére 7 évvel ezelőtt. Ez jelenleg is zajlik, de anyagiak és szakemberek hiányában elég lassan. A régi borospincék közül néhányat rendbe hoztak boros gazdák. Felderítő munkám során azt tapasztaltam, hogy néhány pincében bor helyett zöldségeket tárolnak. Idős emberek elbeszélése szerint a kaszonyi hegyen 39 pince volt, ezek közül ma már sokat nem is találunk.

Képek

pince pinc borospince borospince2 pince3 pince4