Megnézem

Szent Kard emlékmű

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Református emlékszoba és tájház Sólyban

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Árvalányhaj Sóly határában

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kinizsi könnye forrás Nagyvázsonyban

Nagyvázsony, Nagyvázsony

Értékőr: Nagyvázsony
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

A sólyi papírmalom

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kolbászos pogácsa

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kántás Károly életútja

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Szent Kard Fesztivál

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

"Pörkölt torta"

Nemesvámos, Nemesvámos

Értékőr: Bárdos Zoltán
Forrás: Nemesvámosi Ifjúsági Klub

Megnézem

Szemere László (mikológus, ornitológus)

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Helyi lakosok, Internet

Megnézem

Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Dalkör tagjai

Érték megnevezése

Hidi Endre Munkássága


Település neve

Nagydobrony (Kárpátalja)


Adatfelvétel időpontja

2015.09.26.


Kategória

Nagydobrony, Kárpátalja


Értékőr neve

Szaniszló Erzsébet,Szaniszló Bettina,Dahulics Katalin,Barkaszi Erik


Adatfelvétel forrása

Hidi Endre (Nagydobrony)


Érték jellemzőinek rövid leírása

Hidi Endre volt, aki újrateremtette a fazekasságot Nagydobronyban. Számos kiállítás aktív résztvevője, kiemelkedő díjak tulajdonosa.

Érték bemutatása

Hidi Endre teremtette újra a fazekasságot Nagydobronyban. Amikor fiatal korában próbált utánajárni, hogy emlékeznek-e az akkori öregek valakire, aki ilyesmivel foglalkozott a faluban, mindenütt csak nemleges választ kapott. Ennek viszont teljesen ellent mondott az a kemence és műhely, amit a családi portán házépítéskor találtak a földben. Ez azt bizonyította, hogy településen hosszú időn át művelték ezt a tevékenységet. A feltárás után még évekig kerültek elő különböző tárgyak a földből. Hidi Endre igazából a festői pályára készült. 1960-ban felvételizett az Ungvári Képzőművészeti Szakközépiskolába. Abban az évben sajnos nem indult festészet szak, így a kerámiát választotta, mert ott tanítottak festészetet és szobrászatot is. Falusi gyerekként azt se tudta, hogy mi az a kerámia. Fél év alatt viszont úgy megszerette, hogy a második szemeszterben nyíló festészet szakra már nem akart átmenni. A szakközépiskolában az agyag kiszedésétől a kemencerakásig mindenre megtanította mestere, amire egy fazekasnak szüksége lehet. A katonai szolgálat után, a család bíztatására, testvérével – aki esztergályos volt – közös műhelyben dolgoztak. Akkoriban a helyiség műhelynek aligha volt nevezhető: alig volt hely, ahol dolgozni lehetett. A helyiség az évek alatt kibővült, de még most is igen egyszerűnek mondható. Endre több kiállításon is részt vett, ahol elmondta, hogy milyen a műhelye, milyen gépei vannak. Legtöbbször nem is akarták elhinni a hozzáértők, hogy ilyen színvonalú termékek egy ennyire egyszerű műhelyben egyáltalán elkészíthetők. A műhelyben használt eszközök és berendezések javát a mester egyedül készítette. Ilyen az az 1970-es évek elején gőzmozdonykerékből készült korong is, amit motor hajt. Van egy régi „lábbal rugdosós” is, amit volt fazekasmesterétől kapott. A szerkezet tölgyfából készült, kb. 300 éves, és még ma is működik. A nagyobb tárgyak kiégetése saját készítésű 300 literes elektromos kemencéjében történik 1000-1100 oC-on. Az égetés időtartama 7-8 órát vesz igénybe. Mivel az agyag minősége az utóbbi években nem felel meg közvetlenül a kerámiázási céloknak, ezért Endre beszerzett egy golyós darálót, amit az alapanyag tisztításához használ. A zománcdaráló szintén kövekkel aprítja az ahhoz szükséges anyagokat porrá. Hidi Endre népies motívumokat használ, dísztárgyai is ilyen ihletésűek. Ő magát nem sorolja sehová, szerényen csak azt mondja: ez Hidi-kerámia. Igyekszik a gyökereket, a magyarságot megformázni munkáiban; felszínre hozni mindazt, ami lelkében lakik. Volt alkalom, amikor ebből kellemetlensége is származott. Történt ugyanis, hogy az országos versenyen Kijevben a helyi zsűri lepontozta munkáit. A mester ebbe nem nyugodott bele, és utánajárt a dolognak. Mint kiderült, az volt a baj, hogy nem volt benne semmi szovjet. Erre elmondta, hogy ő Ukrajnában él Kárpátalján, ezek az ő munkái, és ha ez nem felel meg, akkor itt nincs semmi keresnivalója. A bírák eztán egyöntetűen elfogadták az alkotásokat. Endre nagy örömére mesterségét három gyermeke közül kettő is továbbviszi. Idősebbik lánya ugyanott végzett kerámia szakon ahol édesapja. Jelenleg a Kaszonyi Középiskolában dolgozik, ahol szakköröket vezet, és rendszeresen tart fazekas bemutatókat a fiataloknak. Fia a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett szobrászművészként. Jobban szeret fával, kővel dolgozni, de szívesen formázza az agyagot is. Emellett több keramikusnak tanuló fiatal is Hidi Endréről készített diplomamunkát. A mestert gyakran hívják kézműves táborokba, különböző szakkörökre, ahol a gyakorlati fogások mellett sokat mesél hivatása nehézségeiről, és ezekben a nehézségekben rejlő szépségekről.

Képek