Megnézem

Szent Kard emlékmű

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Református emlékszoba és tájház Sólyban

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Árvalányhaj Sóly határában

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kinizsi könnye forrás Nagyvázsonyban

Nagyvázsony, Nagyvázsony

Értékőr: Nagyvázsony
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

A sólyi papírmalom

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kolbászos pogácsa

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kántás Károly életútja

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Szent Kard Fesztivál

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

"Pörkölt torta"

Nemesvámos, Nemesvámos

Értékőr: Bárdos Zoltán
Forrás: Nemesvámosi Ifjúsági Klub

Megnézem

Szemere László (mikológus, ornitológus)

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Helyi lakosok, Internet

Megnézem

Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Dalkör tagjai

Érték megnevezése

A seprűkötés hagyománya Nagydobronyban


Település neve

Nagydobrony


Adatfelvétel időpontja

2015.10.22.


Kategória

Nagydobrony, Kárpátalja


Értékőr neve

Nagy Csilla, Benedek Viktória, Kovács Árpád, Nagy Mónika


Adatfelvétel forrása

Benedek László


Érték jellemzőinek rövid leírása

Nagydobronyban máig élő hagyomány a seprűkötés. Vélhetően több mint 100 éves múltra tekint vissza ez a mesterség (osztotta meg velünk Benedek László seprűkötő). Nehéz fizikai munka, amivel a család jövedelmét kiegészítette régen is, ma is. Igazán annak érte meg vele foglalkozni, aki a cirkot is megtermelte, közülük sem vállalta azonban mindenki. Többen bérben köttették meg a cirokból a seprűt. A seprűkötő mesterség igazi példája a nagydobronyi emberek munkabírásának, kitartásának, szorgalmának.

Érték bemutatása

A cirokmagtól a seprűig „Ha Isten meg engedi, akkor jó a ciroktermés”. Április-május folyamán elvetik a cirokmagot, mint a kukoricát kapálják, kálisózzák. Következik az aratás, hazaszállítás, cirok pucolóval megpucolják, megszárítják, utána lehet kötni. Különválogatják a cirkot, kalászos cirokra és botos cirokra (rövid kalászos - botos cirok, hosszú - kalászos cirok). A seprűnyél végébe beleütnek egy szeget, drótot tekernek rá és egy maroknyi botos cirkot egyik oldalra, majd egy másik csomót másik oldalra tesznek és szorosan körbetekerik dróttal. A tetejét levágják éles késsel, ez a seprű „belső része”. A következő lépésben maroknyi kalászos cirokkal ismét körbeborítják egyik oldalról is, másik oldalról is, és körbetekerik dróttal. Közepébe egy szeget ütnek, levágják a végét. Cirok szárat tesznek a cirok tövébe, hogy „válla” legyen a seprűnek. Csiptető segítségével varrják össze, 3 vagy 4 sorban, seprűkötő tűvel. Baltával a végét egyenesre igazítják. „Oda kell figyelni, hogy szép is legyen, jó is legyen”. Adatközlő: Benedek László seprűkötő, aki fiatalemberként 22 évesen kezdte ezt a mesterséget. Tősgyökeres nagydobronyi. Jelenleg kántorként szolgál és mezőgazdasággal foglalkozik, ezeket egészíti ki a seprűkötéssel.

Képek

seprű sepr2 cirok kész készseprű seprűk