Megnézem

Szent Kard emlékmű

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Református emlékszoba és tájház Sólyban

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Árvalányhaj Sóly határában

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kinizsi könnye forrás Nagyvázsonyban

Nagyvázsony, Nagyvázsony

Értékőr: Nagyvázsony
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

A sólyi papírmalom

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kolbászos pogácsa

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kántás Károly életútja

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Szent Kard Fesztivál

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

"Pörkölt torta"

Nemesvámos, Nemesvámos

Értékőr: Bárdos Zoltán
Forrás: Nemesvámosi Ifjúsági Klub

Megnézem

Szemere László (mikológus, ornitológus)

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Helyi lakosok, Internet

Megnézem

Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Dalkör tagjai

Érték megnevezése

Benedek Ferenc hagyományőrző munkássága


Település neve

Nagydobrony


Adatfelvétel időpontja

2015.09.26.


Kategória

Nagydobrony, Kárpátalja


Értékőr neve

Danka Laura, Molnár Beáta, Szabó Annamária


Adatfelvétel forrása

Benedek Ferenc


Érték jellemzőinek rövid leírása

Benedek Ferenc, Nagydobrony szülötte, kovácsmester és nagyvőfély. Életútja nagyon színes és értékes saját közössége számára. Kovács mesterként a környező településeknek is készít kapukat,kerítéseket, csillárokat, ellenben nagyvőfélyként a nagydobronyi hagyományokat őrzi.

Érték bemutatása

Benedek Ferenc 1971-ben született Nagydobrony községben. Nagyapja és édesapja is kovácsmesterek voltak, így a kis Ferenc, mondhatni, beleszületett a mesterségbe. Már kisgyermekként nagy érdeklődést mutatott a vas anyaga iránt, csodálattal figyelte, ahogy hajlik a vas a nagyapja kezei között. Ha rátalált egy földön heverő vasból készült tárgyra, azt tüzetesen megvizsgálta, összegyűjtötte. Ekkor határozta el, hogy folytatni fogja a szakmát. A kovácsmesterséggel komolyabban kamaszkorában, 1986-ban kezdett foglalkozni, amikor a helyi kolhoz ajánlása által felvételt nyert a munkácsi szakmunkás képző iskolába. A képzést követően nagyapja keze alatt inaskodott még egy évet ugyancsak a kolhoznál, mivel saját kézen levő műhelye ebben az időben nem volt, nem is lehetett az akkori kommunista rendszer miatt. Ezután, már kovácsként tevékenykedett. 1991-től felszámolták a kolhozt, és szövetkezetet alapítottak helyette, így már a szövetkezetnek dolgozott. Mikor a szövetkezet is megszűnt, Ferenc elhatározta, hogy műhelyet épít, és így folytatja a mesterséget. Elmondása szerint napjainkban is rendkívüli fontossággal bír a mestersége. Ma is nagy szükség van még a vas megmunkálására, nem csak esztétikai, de gyakorlati haszna is van még a mai világban a vasnak. A különféle kapuk, kerítések, csillárok, függönytartók, és egyéb háztartásbeli, háztáji tárgyak mellett a mezőgazdaságban egyaránt nagy a kereslet a kovácsmunkára. Ekék, traktoralkatrészek, lópatkók elkészítését is sokan kérik mind a mai napig. Ferenc és édesapja sokat tevékenykedtek közösségük megrendelésére. Kezük nyomát őrzik a nagydobronyi református templom csillárjai, és a templomkertben található díszes kerítés. A környék 5-6 településére kiterjedőlegesen Ferenc az egyetlen kovácsmester. Szívügyének tartja, hogy továbbadhassa a mesterséget, de egyelőre nincs inas jelölt, aki komolyabban foglalkozna a szakmával. A kovácsmesterségen kívül Ferenc egy másik szép hagyományt is őriz családja hagyatékából. A vőfélykedést. Ezt a népi szokást szintén apai nagyapjától tanulta el. Régen a faluban szokásos volt egyhetes lakodalmakat tartani, így szükség volt a sok vőfélyre, aki vezeti az ünnepséget: kisvöfélyre, nagyvőfélyre. Még 50 évvel ezelőttre is visszavezethető ez a hagyomány. A vőfélynek volt a feladata a példamutatás is. Szépen kihímzett ruhájukban jártak elől a jó példával. A nagydobronyi vőfélyek csakis saját községükre jellemző verseket mondanak ilyenkor. Mai napig megmaradtak ezek a versek, köszöntők lejegyzett formában is. Minden vőfélynek van vőfélybotja is, ami szimbolikus jelentéssel bír. Kétféle fából faragják azt: a tetejét gyümölcsfa, hogy gyümölcsöző legyen a házasság, az alsó része keményfa, hogy tartós is maradjon. Benedek Ferenc életútja ez által nagyon színes és értékes saját közössége számára. Sok tanulnivalót tartogat még magában, amit fontos lenne kiaknázni.

Képek

Ferenc munkája csillár Ferenc munkája2 kézben vőfélykendős munk3