Megnézem

Szent Kard emlékmű

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Református emlékszoba és tájház Sólyban

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Árvalányhaj Sóly határában

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kinizsi könnye forrás Nagyvázsonyban

Nagyvázsony, Nagyvázsony

Értékőr: Nagyvázsony
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

A sólyi papírmalom

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kolbászos pogácsa

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kántás Károly életútja

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Szent Kard Fesztivál

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

"Pörkölt torta"

Nemesvámos, Nemesvámos

Értékőr: Bárdos Zoltán
Forrás: Nemesvámosi Ifjúsági Klub

Megnézem

Szemere László (mikológus, ornitológus)

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Helyi lakosok, Internet

Megnézem

Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Dalkör tagjai

Érték megnevezése

A pusztaszabolcsi Szent Imre római katolikus templom barokk orgonája


Település neve

Pusztaszabolcs


Adatfelvétel időpontja

2014.05.20.


Kategória

Pusztaszabolcs


Értékőr neve

Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány


Adatfelvétel forrása

http://www.pusztaszabolcs.hu/index.php/ertektar


Érték jellemzőinek rövid leírása

Az orgona története a XVII-XVIII. század fordulójára nyúlik vissza. Eredetileg az esztergomi ferences Szt. Anna templomban állt. A hangszer építőjét és pontos építési idejét nem ismerjük (? 1700-1739) Első igazolható formájában egymanuálos, pedálos, hátuljátszós hangszer volt.

Érték bemutatása

A szelet az orgona aljába elhelyezett, szíjhúzással működtetett ékfúvók szolgáltatták. Szekrényét valószínűleg 1739-ben festették le először, hátoldalára a következő – eddig meggyőzően meg nem fejtett – szöveget írták: 17 R. Abo.39; M.Inno V.. Magyarországon egyedülálló módon az oldalsó és hátsó kivehető ajtókra természeti jeleneteket ábrázoló festmények kerültek. 1778-ban a rajeci Jan Pazicky (Pazsiczky), egy 120 éven át működő felvidéki orgonaépítő-dinasztia alapítója az orgonát kétmanuálossá alakította, alépítményébe, az ékfúvók helyére – az újabb kor stílusának megfelelő homlokzattal – 6 regiszteres pozitívot épített, és a pedált is két regiszterrel bővítette. A XIX. században a két manuálművet szétválasztották, a pozitívot eredeti homlokzatának felhasználásával külön szekrénybe helyezték, a hangszer új önálló játszóasztalt kapott. Az orgona 1941-ben 3000 pengőért, újsághirdetés útján került Pusztaszabolcsra az akkor újonnan épült templomba. Szállítását és felállítását Tattinger János érsekújvári orgonaszerelő végezte. Az új pusztaszabolcsi templom és régi orgonájának szentelése 1941 őszén történt. A háború utáni időkben sem pénz, sem anyag, sem megfelelő szakember nem volt a javításhoz, az ezredfordulón a hangszer a pusztulás határára került. 2002-ben a Nemzeti Kulturális Alap műemlékorgona-restaurálási programja segítségével kezdődhetett meg az orgona megmentése. A munkálatok célja a Pazsiczky által létrehozott barokk, hátuljátszós forma restaurálása, illetve a még fellelhető analógiák alapján történő rekonstruálása volt. A XVIII. század eleji szekrény csaknem 100%-os, a XVIII. századi sípmű mintegy 90 %-os állapotban fennmaradt, akárcsak a főmű és a pedál korabeli mechanikája. 2003-ban a Kulturális Örökség Hivatala műemlékké nyilvánította. A 2004-re elkészült hangszer Magyarország legrégebbi és legteljesebb állapotban megőrzött, kétmanuálos nagyorgonája. Az orgonát megőrizte az utókor számára a pusztaszabolcsi hívők közössége, és soha nem tettek le arról, hogy a hangszert restaurálják. Állhatatosságuknak köszönhető, hogy végül sikerült forrást találni a munkák elvégzéséhez. Ebben nagy szerepe volt az egyházközség tagjaiból alakult Kulturális Értékmentő Egyesületnek és elnökének, Csányiné Pergel Andreának. A restaurálást szervezte és lebonyolította Baltási Nándor esperes plébános. A restaurálás kivitelezője a Varga Orgonaépítő Kft. volt, Varga László orgonaépítő mester vezetésével. Szakértőként közreműködtek Solymosi Ferenc, Hock Bertalan és Sirák Péter. A szekrény felújítását Schwartz Rezső, a táblaképeket Jeszeniczky Ildikó és Perjés Edit restaurátorok végezték. A már kész orgona avatási ceremóniája 2004. július 24-én, a Szabolcs Napok megnyitóján, ünnepélyes keretek között zajlott. A templom teljesen megtelt, hiszen vallási hovatartozás nélkül, nagyon sokan vettek részt ezen a felemelő eseményen, ahol a nyilvánosság előtt először szólalt meg a város barokk orgonája. Az avatási szentmisét és a megszentelést Radics Dávid OFM, az Esztergomi Ferences Templom templomigazgatója végezte. Pusztaszabolcs plébánosa ekkor Baltási Nándor esperes-plébános volt. Az ünnepi mise után a Boldogasszony Közösségi Házban folytatódott a rendezvény megnyitója, melyet kötetlen beszélgetéssel egybekötött vendégelés zárt. Az orgona ma már nemcsak szentmiséken, hanem orgonakoncertek alkalmával is megszólal a zeneszerető közönség nagy örömére. Hangzása csodálatos, a templom akusztikája tökéletes, az orgonából áradó zene mindenütt egyformán jól hallható.

Képek