Megnézem

Szent Kard emlékmű

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Református emlékszoba és tájház Sólyban

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Árvalányhaj Sóly határában

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kinizsi könnye forrás Nagyvázsonyban

Nagyvázsony, Nagyvázsony

Értékőr: Nagyvázsony
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

A sólyi papírmalom

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kolbászos pogácsa

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kántás Károly életútja

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Szent Kard Fesztivál

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

"Pörkölt torta"

Nemesvámos, Nemesvámos

Értékőr: Bárdos Zoltán
Forrás: Nemesvámosi Ifjúsági Klub

Megnézem

Szemere László (mikológus, ornitológus)

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Helyi lakosok, Internet

Megnézem

Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Dalkör tagjai

Érték megnevezése

Kádár Béla szellemi hagyatéka


Település neve

Pusztaszabolcs


Adatfelvétel időpontja

2014.06.18.


Kategória

Pusztaszabolcs


Értékőr neve

Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány


Adatfelvétel forrása

http://www.pusztaszabolcs.hu/index.php/ertektar


Érték jellemzőinek rövid leírása

Kádár Béla pedagógus, igazgató 1939. január 28-án született Hódmezővásárhelyen. Gyermekéveit szülővárosában töltötte, majd a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett. A középiskolai évek után Szegeden a Pedagógiai Főiskola magyar-történelem szakán végzett. Pusztaszabolcsra 1960-ban érkezett, majd házasságkötését követően haláláig itt tevékenykedett.

Érték bemutatása

Első munkahelye az Általános Iskolában volt, ahol kezdetben biológiát, oroszt, később pedig történelmet tanított. 1963-ban elvállalta az úttörőcsapat vezetését, tanítványai táboroztatását szervezte, később pedig kultúrház-igazgatóként is dolgozott. 1964-ben levelező tagozaton elvégezte az ELTE középiskolai történelem tanár szakát, 1976-ban pedig megpályázta a Velinszky László Gimnázium igazgatói posztját. Vezetői beosztása idején jelentősen fellendült a kis falu kulturális élete. Az ő szellemi örökségeként tarthatjuk számon az első helytörténeti kiállítást, amit az iskola aulájában nyitottak meg. 1976-ban rendezték meg először a Velinszky-napokat, aminek szintén szellemi atyja volt. Két napon át tartott, kiállításokkal, az irodalmi színpad bemutatójával, szakmai vetélkedőkkel és tornaversennyel várták a közönséget. Az eseményen több száz érdeklődő vett részt. Az irodalmi estek megálmodója is ő volt. Ilyenkor írókat, költőket, zenészeket hívott a gimnázium falai közé - a hálás diáksereg és a község lakóinak nagy örömére. Az irodalmi színpadot nagy lelkesedéssel vezette, darabjaikkal rendszeresen részt vettek különféle versenyeken, és az akkoriban még ismeretlen „csapatépítő” kirándulásokra vitte színjátszóit. Feldolgozta a gimnázium addigi történetét, és 1978-ban kiadták „A Velinszky másfél évtizede” című könyvet. Tanulmányok sorát írta meg a Törvényhatósági Bizottságoktól az ÁFÉSZ történetéig. Létrehozott egy nyelvi labort, ami az iskolai nyelvoktatásban forradalmi újításnak számított. A Nagyközségi Tanács gondozásában 1975-ben megjelent a „100 éves Pusztaszabolcs” című kiadvány. Több hónapos kutatómunkája eredményeként született meg a „Száz év krónikája” című fejezet. 1977-ben megszervezte a szesz-és likőrgyártó szakmunkásképzést a gimnáziumban. Életre hívta a Pro Scolae-díjat, amit azóta is minden évben a legjobb tanulónak illetve pedagógusnak ítélnek oda. 1978-ban közreműködésével létrejött a Fridrich Margit Alapítványt, amivel az évente megrendezésre kerülő szavalóverseny legjobbjait jutalmazzák. Még ebben az évben testvériskolai kapcsolatot létesített az erdélyi Gyergyóremete iskolájával. Megszervezte a gyerekek magyarországi nyaraltatását és tevékenyen részt vett a programjaikban. Munkája elismeréseként 2004-ben Pusztaszabolcs Posztumusz Díszpolgára címet kapott. Végül mindenképpen szót kell ejteni a költészetéről is. Kevés szabadidejében verseket írt, melyek szándékaim szerint még kiadatásra várnak. Kádár Béla szellemi öröksége itt maradt az utókorra. Ráhagyta tágabb környezetére, az azóta várossá fejlődött Pusztaszabolcs lakosaira és tanítványaira, akik ma is hálás szívvel gondolnak rá. És ráhagyományozta szűkebb környezetére, a családjára. Gyerekeink – az ő unokái - pontosan tudják, naponta tapasztalják, hogy ez az örökség miben áll. Sok-sok kortársa és valamennyi tanítványa elé követendő példát állított a munkásságával. A mércét nagyon magasra tette, és csak remélni tudjuk, hogy méltók vagyunk az emlékéhez. Mindannyian büszkék vagyunk rá.

Képek