Megnézem

Szent Kard emlékmű

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Református emlékszoba és tájház Sólyban

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Árvalányhaj Sóly határában

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kinizsi könnye forrás Nagyvázsonyban

Nagyvázsony, Nagyvázsony

Értékőr: Nagyvázsony
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

A sólyi papírmalom

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kolbászos pogácsa

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kántás Károly életútja

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Szent Kard Fesztivál

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

"Pörkölt torta"

Nemesvámos, Nemesvámos

Értékőr: Bárdos Zoltán
Forrás: Nemesvámosi Ifjúsági Klub

Megnézem

Szemere László (mikológus, ornitológus)

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Helyi lakosok, Internet

Megnézem

Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Dalkör tagjai

Érték megnevezése

A sólyi papírmalom


Település neve

Sóly


Adatfelvétel időpontja

2012.12.03.


Kategória

Sóly


Értékőr neve

Bikádi László


Adatfelvétel forrása

Helytörténeti leírás


Érték jellemzőinek rövid leírása

A zirci ciszteri apátság, mint gazdálkodó uradalom az 1780-as években határozta el, hogy papírmalmot alapít Sóly faluban. Az alapító szerződést az 1779.-ben kinevezett német Christoph Bonaventura perjel kötötte meg Joseph Politzer papírkészítő mesterrel. A malom a falutól északra 500 métere, a Séd pataktól elvezetett mesterséges malomcsatorna jobb partján épült. Építésének pontos ideje nem ismert. A sólyi birtokon, a falun keresztülhaladó patak vízhozama elegendőnek mutatkozott a malom működtetésére. A faluban ekkor már működött két gabonaőrlő és egy deszkametsző malom. Az apátság kikérte a véleményét Tumler J. György veszprémi molnárnak a papírmalom tervezett helyéről, aki megállapítja, hogy a "szomszédok kára nélkül fel lehet építeni". A papírmalom felavatása 1789 áprilisában volt, mely alkalomra több vers is született.

Érték bemutatása

A versek leírják a papírkészítés műveletét is, sorolják érdemeit az alapítóknak és az építőknek, valamint jókívánságokat mondanak. "... Kétkezi munkáját Isten boldogítsa. Fáradsága hasznát bőven szaporítsa. Nemes országunknak légyen nagy hasznára. E kis helységnek szolgáljon javára. Egy szóval: forgását Isten igazgassa, Kiket illet pedig megjutalmaztassa." A papírmalom 1790. április 7.-én kezdett el dolgozni. A korabeli szokásoktól eltérően Sólyban a papírmalmot nem tőkeerős vállalkozó szakembernek adták ki bérbe, hanem döntően papírkészítő mesternek. Ezek a mesterek egymást válogatva, nagy nehézségekkel küszködve, tartozásokkal birkózva próbálkoztak a bérlettel. A bérlők a bérletért készpénzt fizettek, papírbeszolgáltatást és egyéb szolgáltatásokat adtak. A malom piaca biztosított volt, a vármegye többször élt panasszal, hogy Sólyban nem tudott elegendő papírt vásárolni, mert idegennek adták el. A legfontosabb vásárlók a Veszprém vármegye és Veszprém város adminisztrációi, a zirci apátság Kancelláriája és rendtagjai, valamint a veszprémi Szammer-nyomda voltak. Az itt készült papírt nem elsősorban könyvek, nyomtatványok készítéséhez használták, hanem fejléces levélpapírok, gazdálkodási-, számvevőségi összeíró ívek, körözvények anyagául szolgáltak. Sóly papírjai megtalálhatók a megye településeinek iratanyagaiban is. (Pápa, Zirc, Köveskál, Szentgál, Mencshely, Monoszló, Nagyvenyim, Előszállás) A sólyi papírt is ellátták "márkajellel", az egyes papírfajták merítőszitáján alkalmazott vízjellel. Több mint 60 sólyi vízjellel ellátott papírt ismerünk. A nemzetközi és magyar elterjedtségű vízjeleken kívül egyéni vízjel alkalmazással is találkozhatunk. Átlagosan 10 papírkészítő dolgozott a papírmalomban 1 merítőkáddal évi 250 munkanappal. Az 1800-as évek közepére a termelés korszerűtlenné vált a kibontakozó tőkés gyáripari termeléssel szemben, nem tudta felvenni a versenyt a korszerű XIX. századi papírüzemmel. A malom termelése 1851-ben megszűnt. Az itteni papírkészítésről az utolsó adatok 1847-ből valók, de a malom csak 1851-ben szűnt meg végleg. A romjaiban még ma is megtalálható épület sürgős állagmegóvásra szorulna, különben elvész a falunak ez az igen érdekes ipartörténeti emléke.

Képek