Megnézem

Szent Kard emlékmű

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Református emlékszoba és tájház Sólyban

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Árvalányhaj Sóly határában

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kinizsi könnye forrás Nagyvázsonyban

Nagyvázsony, Nagyvázsony

Értékőr: Nagyvázsony
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

A sólyi papírmalom

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kolbászos pogácsa

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kántás Károly életútja

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Szent Kard Fesztivál

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

"Pörkölt torta"

Nemesvámos, Nemesvámos

Értékőr: Bárdos Zoltán
Forrás: Nemesvámosi Ifjúsági Klub

Megnézem

Szemere László (mikológus, ornitológus)

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Helyi lakosok, Internet

Megnézem

Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Dalkör tagjai

Érték megnevezése

Sólyi református templom


Település neve

Sóly


Adatfelvétel időpontja

2012.12.03.


Kategória

Sóly


Értékőr neve

Bikádi László


Adatfelvétel forrása

Helytörténeti leírás


Érték jellemzőinek rövid leírása

A sólyi református templom hazánk legrégebbi falusi temploma. A ma látható barokk stílusú templom helyén állt az ősi kápolna, melyet István király emeltetett Koppány vezér felett aratott győzelme után Sólyban. Az 1009-ből származó királyi okirat a fogadalmi kápolnát az egyetlen olyan templommá teszi az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez fűződik. A szentély és a hajó között az északi oldalon áll a kis szószék, felette az 1775-ös évszámmal. Korábban a templom festett famennyezetű volt, de az 1724-ből való eredeti mennyezetet és a karzatot 1894-ben elvitték az Iparművészeti Múzeumba. Az 1997-ben megkezdődött falfeltárási kutatások közben a templom legrégebbi falain festmények nyomaira bukkantak. A templomban folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben.

Érték bemutatása

A templom (mely a XVI. század vége óta a református egyház birtokában van) – leszámítva tornyát és nyugati egyharmadát – minden részletében középkori (XI-XII. századi) eredetére utal. A romanika stílusjegyeit viselő, keletelt, egyenes szentélyzáródású, egyhajós, eredetileg torony nélküli, nyugati oromfalas, téglalap alaprajzú épület bejárata eredetileg a déli oldalfalon nyílott, hatalmas oldalkövek és szemöldökkő között. Az épület déli falán három, a szentélyben pedig egy ablak nyílik. A szentélyt és a hajót elválasztó diadalív félkörívű, a szentély és a hajó mennyezete pedig mindig lapos és gerendákon nyugvó deszkamennyezet volt. A templom mellett a középkori plébániaház állott. A templom első írásos említése rendkívüli történelmi események összefüggésében ismeretes. Minden valószínűség szerint ez az első írásos említés a magyar történelem talán legnagyobb sorsfordulójával függhetett össze. A sólyi templom első írásos említésének körülményei az alábbiak voltak. A keresztény magyar állam megalapításának kezdetén – 1002-ben, vagy 1009-ben – I. (Szent) István magyar király a veszprémi püspököt, illetve püspökséget rendelte – természetesen csak egyházi vonatkozásokban – Veszprém, Kolon (Zala), Fejér (Alba) és Visegrád királyi várispánságok fölé. Egyidejűleg az uralkodó néhány falut is adományozott a veszprémi püspökségnek. Ennek az iratnak (melynek valójában csak a másolatát ismerjük) a datálása a következő: "Datum in Sool apud capellam beati Stephani prothomartiris. Anno ab incarnatione Domini millesimo VIII", azaz: "Datálva Sólyban, boldog István protomártír kápolnája mellett. Az Úr megtestesülésének 1009. évében."

Képek