Megnézem

Szent Kard emlékmű

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Református emlékszoba és tájház Sólyban

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Árvalányhaj Sóly határában

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kinizsi könnye forrás Nagyvázsonyban

Nagyvázsony, Nagyvázsony

Értékőr: Nagyvázsony
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

A sólyi papírmalom

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kolbászos pogácsa

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kántás Károly életútja

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Szent Kard Fesztivál

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

"Pörkölt torta"

Nemesvámos, Nemesvámos

Értékőr: Bárdos Zoltán
Forrás: Nemesvámosi Ifjúsági Klub

Megnézem

Szemere László (mikológus, ornitológus)

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Helyi lakosok, Internet

Megnézem

Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Dalkör tagjai

Érték megnevezése

Szentgáli Tiszafás


Település neve

Szentgál


Adatfelvétel időpontja

2012.12.07.


Kategória

Szentgál


Értékőr neve

Horváth Keve


Adatfelvétel forrása

Dávid Lajos


Érték jellemzőinek rövid leírása

A Szentgáli Tiszafás 1951-ben került természetvédelmi oltalom alá. A 211,1ha területen a tiszafa állománya mintegy tizennégyezer egyedre tehető. Az egyedszám növelése érdekében 2011-ben a Tiszafa évében több ezer darab, az eredeti génállományból hajtatott tiszafa csemetét ültettek el a községhez és a Tiszafáshoz kötődő emberek. A tiszafa apró vagy közepes termetűörökzöldfa, tipikusan 10–20 m magasra nő meg. Ormós, csavarodott göcsös, elágazó törzsének kerülete optimális körülmények között 2 méter is lehet. Akéregvékony, vörösesbarna, cserepesen leváló.Hajtásaivékonyak, hajlékonyak. Leveleilándzsásak, sötétzöldek, 1–4cm hosszúak és 2–3mm szélesek, a tűk a vezérhajtáson körkörösen, az oldalhajtáson fésűsen állnak. A levelek igen mérgezőek, és a terméspiros magköpenye kivételével a növény minden része mérgező.

Érték bemutatása

Szentgál község határában országos ritkaságot rejt az erdő. A hűvös, párás klímát igénylő, árnytűrő tiszafa a bükk fafajjal együtt főként az északi fekvésű erdőkben tenyészik. A Miklós Pál-hegy és a Balogszeg, hazánk őshonos előfordulási helyei a tiszafának, amely valójában az elegyes és a bükkös erdők bokorszintjében található. A tiszafa tű-lomb avarelegye miatt itt a talaj pH-értéke mérsékelten savas. Elterjedése, növekedése ebben a társulásban éri el az optimumot és a bükkállomány alatt a második szinten záródik. Az állomány az elmúlt évtizedekben csökkent, amelyért a klímaváltozás és a bükk állomány lombkoronájának túlzott záródása tehető felelőssé. Mivel a bükk állomány fakitermeléssel nem gyéríthető a tiszafák sérülése nélkül, egy különös módszerrel ritkítják. A bükkfa kérgét a talajhoz közel gyűrűszerűen körbevágják, ezzel megszűnik a növény tápanyagellátása, melynek következtében elszárad. A tiszafa a világ legértékesebb fái közé tartozik. Ez összefügg lassú növekedésével.Ahhoz, hogy ipari feldolgozásra alkalmas méreteket érjen el min. 150 évre van szükség. Sűrű szövete miatt jól faragható, tartós és rugalmas faféle.

Képek