Megnézem

Szent Kard emlékmű

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Református emlékszoba és tájház Sólyban

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Árvalányhaj Sóly határában

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kinizsi könnye forrás Nagyvázsonyban

Nagyvázsony, Nagyvázsony

Értékőr: Nagyvázsony
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

A sólyi papírmalom

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kolbászos pogácsa

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Kántás Károly életútja

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

Szent Kard Fesztivál

Sóly, Sóly

Értékőr: Bikádi László
Forrás: Helytörténeti leírás

Megnézem

"Pörkölt torta"

Nemesvámos, Nemesvámos

Értékőr: Bárdos Zoltán
Forrás: Nemesvámosi Ifjúsági Klub

Megnézem

Szemere László (mikológus, ornitológus)

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Helyi lakosok, Internet

Megnézem

Lindenbaum Német Nemzetiségi Dalkör

Hárskút, Hárskút

Értékőr: Heblinger Gábor, Kauker Gergely, Tábori Ferenc,
Forrás: Dalkör tagjai

Érték megnevezése

Szent András-templomrom (Klastrom)


Település neve

Taliándörögd


Adatfelvétel időpontja

2013.04.13.


Kategória

Taliándörögd


Értékőr neve

Stumpf Rebeka, Komjáti Krisztián, Hoffner Tamás


Adatfelvétel forrása

-Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 729. szám (2006), -Ladányi András: Falvak a Művészetek Völgyében, -www.szeretemdorogdot.hu


Érték jellemzőinek rövid leírása

Taliándörögd történetében a kezdetektől fontos szerepet játszott a vallási kultúra. A falu múltja szorosan összefügg a Dörögd család történetével. Ez a nemesi származású família építtette a ma „Klastrom” néven ismert román stílusú Szent András-templomot a XIII. században.

Érték bemutatása

A XIII. században a templom még Felsődörögd központjában állt, azonban az évszázadok során hatalmas változások mentek végbe a falu földrajzi helyzetét illetően, így az épület kiszorult a község Észak-Keleti határára. A Középkorban a falu lakóinak élete még a szőlőhegy, vagy, ahogy a helyiek emlegetik a Baksa-hegy, lábánál zajlott. 1343-ban Dörögdi Miklós, egri püspök, gót stílusban átalakítatta és megnagyobbítatta a Szt. András névre keresztelt épületet. Az 1330-as évektől a község plébánosa Dörögdi Pál lett. 1360-ban, halála után a templom kertjében helyezték örök nyugalomra. Faragott sírköve és a vörös homokkőből készült keresztelőmedence a helyiség templomában ma is látható. A XVII. században a török seregek földig rombolták a falut. Felsődörögd teljesen eltűnt. Egykori létezését csak néhány kőhalom és a templomból fennmaradó sekrestye és szentély bizonyította. Az épület hajója is a település házainak sorsára jutott, csak a bazaltból készült alapkőfalak maradtak meg a földben. Az 1718-ban visszatérő lakók Alsódörögd helyén építették újjá közösségüket. A mai napig álló szentély 6,81 m oldalú négyzet, amit a hajótól egy diadalívvel választottak el. Érdekesség, hogy a csúcsíves átalakítás után is megmaradt a szentély egyenes záródása. Ezen kívül a kültámok hiánya is az egykori román stílust igazolja. A sekrestyéből még ennél is kevesebb maradt épen. A hengerfal és 1-2 lépcsőfok utal az egykori templomtoronyba vezető csigalépcsőre. A templom ablakait művészi munkával vörös homokkőből csúcsívesre faragták. Szintén a román építésre utal az emeleti lőrésszerű ablakocska. A XIX. század végén még láthatóak voltak az épület legérdekesebb maradványai, a freskók. A szentély falait részekre osztották és mindegyikben más-más bibliai jelenetet ábrázoltak, ami közös bennük, hogy minden rész tartalmaz egy bizánci stílusú glóriával övezett fejet. A freskók valószínűleg a veszprémi Gizella-kápolnában található festményekkel egy időben készültek. A Klastromot és környezetét 1975-ben régészeti kutatások alá vetették. Számos szórványos bronzkori urnasírt és egy nagyobb római kőépület maradványait is felfedezték a föld mélyén. Ezen kívül arra is fény derült, hogy Felsődörögd lakossága temetőnek használta a templom körüli füves területet. A festői szépségű környezet a Művészetek Völgye fesztivál egyik legfontosabb helyszíne. Az este kivilágított épület ilyenkor lenyűgöző, romantikus hatást nyújt a látogatók számára. Ezen kívül közkedvelt kirándulóhely. Több túraútvonal is itt fut össze, a geocaching játék fanatikusai között is nagy népszerűségnek örvend. A templomrom műemlékvédelem alatt áll.

Képek